Az élet tele van meglepetésekkel. Egy orosz gazda története is alátámasztja ezt a kijelentést. Egyik nap bement a pajtába és négy kiscicát talált, teljesen egyedül voltak.
Mikor felvette az egyiket azonnal látta, hogy ez nem egy szokványos házi macska. Azt viszont nem tudta, hogy milyen macskát tart a kezében.
Ezért felvette a kapcsolatot a Daursky Természetvédelmi Központtal. A cicák olyan kicsik voltak, hogy még a szemük sem nyílt ki. Kiderült, hogy pusztai macskákról van szó.
Ezt a macskafajtát manoel-nak is nevezik. A pusztai macska Közép-Ázsiában honos, kisebb testű, a házi macskára nagyon hasonlító ragadozó.
Széles kerek feje van, fülei kicsik és lekerekítettek. A koponyája elől mintha teljesen egyenes lenne, szeme is más, óriási pupillái vannak.
A szőrzet gyakran vöröses-ezüstszürkés színezetű. Hosszú bundája miatt kicsinek, a házi macskánál kerekebbnek tűnik. A cica homlokán fekete foltok láthatók, szőre a hasán hosszabb, mint a test más részein.
A mancsa mindenütt szőrös, farka viszonylag rövid és vastag, fekete gyűrűk díszítik. A farokszőrzet alul inkább barnás, felül pedig feketés-szürke.
A pusztai macska súlya 2,5 és 5 kg között mozog. Hossza 50 – 65 centiméter, farka 21 -30 cm. Mivel a cicákat az anyjuk elhagyta, az állatmentők úgy döntöttek, hogy a kicsiket cicamamáknál helyezik el.
Remélték, hogy a cicaanyukák befogadják őket és gondoskodni fognak róluk. Ezek után izgatottan várták, hogyan reagálnak a cicamamák a kicsinyekre.
Aggodalomra azonban nem volt semmi okuk, mert a kicsiket azonnal befogadták. Minden rendben volt, a kicsik pedig szépen fejlődtek.
A kicsikből gyönyörű, erős, önálló felnőtt állatok lettek. A gondozók imádták őket de pontosan tudták, hogy vissza kell őket engedni a természetbe.
Nehéz volt tőlük megválni de a pusztai macskának a természetben van a helye. Azt viszont észrevették a munkatársak, hogy a cicák télen sokat veszítettek súlyukból.
Ezért úgy döntöttek, hogy télire ismét magukhoz veszik őket. Úgy tűnt, még nem elég erősek ahhoz, hogy a hideg orosz telet túléljék. Tavasszal a macskákat ismét kiengedték az erdőbe.
El tudjuk képzelni, mennyire megdöbbenhetett a gazda,mikor meglátta a kiscicákat a pajtában. Nagyon örülünk, hogy a cicák jó helyre kerültek és szép felnőtt cicákká váltak. Kérünk oszd meg ezt a történetet barátaiddal.