A nyolcéves Robbie Gay különleges kéréssel fordult szüleihez: azt kérte, fogadhasson örökbe annyi öreg kutyát, amennyit csak megengednek neki. Most épp hat ilyen kutyusuk van. A kisfiú azért akar kizárólag öreg kutyákat, mert ezeknek a négylábúaknak fokozottan nehéz gazdit találni, Robbie pedig pontosan tudja, milyen érzés, ha senki nem szereti: őt is örökbe fogadták, ráadásul, mielőtt az ellátórendszerbe került, egészen szörnyű gyerekkora volt, olyan durva bántalmazásnak volt kitéve, hogy kétszer is volt kórházban agyi sérülésekkel.
Két évvel ezelőtt fogadták örökbe, és egészen a közelmúltig dermedten érzelemmentesen viselkedett, ám amikor néhány hete a család egyik kutyusát el kellett altatni, felolvadtak a kisfiú érzelmei, és ragaszkodott hozzá, hogy egészen a legvégéig a karjaiban tarthassa a kutyát, és hogy anyukája annyi fotót csináljon róluk, amennyit csak tud.
Amikor a kutyus végül meghalt, Robbie azt mondta az anyukájának:
“Tudom, milyen érzés, amikor nem szeretnek és nem törődnek veled, és nem akarom, hogy egyetlen állatom is valaha így érezzen.”
Ezért akar kizárólag olyan kutyáknak segtíeni, akiknek nem sok esélyük van otthon találni. A kisfiú fiatal kora ellenére pontosan látja a párhuzamokat az emberek és állatok örökbefogadásában:
“Senki nem akar idősebb gyerekeket vagy idős kutyákat. Mindenki kisbabákat és kölyökkutyákat akar.”
Robbie, ha felnő, maga is szeretne örökbefogadott gyerekeket, amíg ezt nem teheti addig pedig a bajba jutott állatoknak segít.