Az együttérző kóbor macska megnyugtatja az ijedt kiskutyát, aki a megmentésre vár

A kóbor állatok csak a nagylelkű emberekben bízhatnak, akik segítenek nekik, hogy élelemhez jussanak, így túlélve az utcai körülményeket. Ugyanis fogalmuk sincs, hogy egymaguk hogyan szerezzenek ételt, vagy hogyan melegedjenek fel a hideg időkben. Így az az egyik megoldás, ha az emberek együtt éreznek velük és segítenek rajtuk. Természetesen az lenne a legjobb, ha minden kóbor állat meleg otthonra találna.

A történetünk szereplője pedig egy kóbor macska, aki aki addig nem hagyta el a magára hagyott kiskutyát, amíg nem talált egy családot.

Egyes kóbor állatok egymásban keresik a vigaszt. Lehet, hogy állatok, de attól függetlenül ők is ugyanúgy tudnak egymással kommunikálni. Talán még jobban is törődnek egymással, mint mi emberek.

Szegény kiskutya előző gazdái idősotthonba kerültek, ahová állatokat nem engedtek be, így sajnos az utcára került.

A kiskutya a bejárat előtt ült és az embereket figyelte. Remélte, hogy lát egy ismerős arcot. A lakók ismerték és nagyon sajnálták a kiskutyát, hiszen már hat hónapja élt az utcán egyedül.

Egy kóbor macska a kiskutyát egy ideje elkezdte követni. Valószínű, hogy rokonszenves volt neki a kutya, mivel mindketten az utcán éltek. Megnyugvást találtak egymásban és mindig együtt voltak. Éjszaka pedig összebújtak, hogy ne fázzanak.

A lakók figyelemmel kísérték a két barátot és gyakran egy tálba raktak ki nekik ételt és vizet. Az egyik állatbarát lakó még egy ideiglenes menedéket és épített nekik, hogy a hidegben ne fázzanak.

Sajnos a tél egyre közeledett, a lakók pedig egyre jobban aggódtak. Mivel senki mást nem érdekelte a két kisállat, így hívták az állatmentőket, akiknek nehéz volt elfognia őket, mert a két állat együtt akart maradni. Egy egésznapos kísérlet után sikerült őket befogni.

A sikeres mentés után egy lakó elsírta magát. „Jó, hogy biztonságban vannak, de félek. „Remélem, egy csodálatos családdal találkoznak, akik igazán szeretik az állatokat” – mondta a Kritter Klub stábjának.

Állatorvoshoz vitték őket kivizsgálásra. A legtöbb kóbor állattól eltérően mindkettő egészséges volt, betegségtől, fertőzéstől és parazitáktól mentes. Az állatorvos azt is megjegyezte, hogy az idősotthon lakói nagyon vigyáztak rájuk.

Megkönnyebbült, hogy a kutya és a macska biztonságban vannak. Legfőbb kívánsága, hogy boldogok és egészségesek legyenek. Mindenki azt akarta, hogy együtt fogadják örökbe, mert szoros kötelék fűzte őket egymáshoz.