Nem először mutatunk be egy megható történetet arról a háláról és gyengédségről, amelyet az utcáról kimentett állatok érezhetnek. Kutyák, akik elvesztették családjukat, vagy akiket eldobtak, sorsukra hagyva őket. Kölykök, akiknek el kellett viselniük egy ellenséges világot, és teljesen egyedül kellett megbirkózniuk az élet nehézségeivel. Ám ezeknek a kutyáknak a jövője szebb lesz, amikor az állatok iránti szeretettel rendelkező emberek úgy döntenek, hogy cselekednek, hogy véget vessenek az ilyen borzasztó körülményeknek.
Tamara Johnston elmeséli, mi történt Basillal, egy kóbor kiskutyával, akit a thaiföldi Songkhla utcáiról mentettek ki.
Johnston, aki egy olyan szervezet alapítója, amely Thaiföldön a kóbor és védtelen állatok védelmén dolgozik, egy nagyon mozgalmas nap közepén volt. Forrón és kimerülten Tamara eldöntötte, hogy megáll egy közeli boltban, hogy lehűtse magát egy hideg itallal.
Útközben azonban észrevett egy kiskutyát, aki még kölyök volt. A hasa fel volt dagadva, alultáplált volt, bolhák és kullancsok lepték el és rettentően félt.
Tamara a helyiektől kérdezősködött, hátha tudnak valamit a kutyus életéről. A környék egyik lakója elmondta, hogy a kutyusnak nincs gazdája, anyja nincs a közelben, és a kutyusnak volt egy testvére, de sajnos nemrég elütötte egy autó.
Azonnal állatorvoshoz vitte a kicsit, ahol folyadékot és gyógyszert adtak neki, hogy jobban érezze magát.
“Basil csodálatosan viselkedett, bár szerintem egy része belefáradt abba, hogy ilyen beteg legyen. Biztos vagyok benne, hogy ez megkönnyebbülés volt számára.” – mondta megmentője.
Basil nagyon hálás volt megmentőjének, ezt pedig öleléssel fejezte ki. Basilnak még néhány napig az állatorvosnál kell maradnia, amikor jobban érzi magát, beoltják és ivartalanítják, és Tamarához vagy a menhely egyik önkénteséhez költözik, amíg nem talál állandó otthont. A nő reméli, hogy hamarosan örökbefogadó családot találhat a kicsinek.