Tavaly augusztusban egy görögországi athéni nő egy kis turistavárosban nyaralt a tenger mellett, és éppen a tengerparton sétáltatta örökbefogadott kutyáit, amikor egy kóbor kutyán akadt meg a szeme.
Valia Orfanidou már hozzászokott a kóbor állatokhoz, ugyanis önkénteskedik egy állatmentő egyesületnél. Minden alkalommal megfájdul a szíve, amikor kóbor állatot lát.
Ebben a kóbor kutyában volt azonban valami, ami miatt Valianak megesett rajta a szíve. Később a nő odalépett hozzá, a kóbor kutya a hátára borult, és hagyta, hogy Valia megsimogassa a hasát. Nem volt senki, aki törődött volna vele a világon, de még így is megannyi szeretetet tudott adni.
Valia néhány napig figyelte a kutyát, amint egyedül próbált játszani a homokban, vagy üldözte az elhaladó autókat, vagy követte a tengerhez látogató családokat.
“Két napig nem tudtam aludni, próbáltam megtalálni a módját, hogy a lehető leghamarabb elvigyem a strandról” – mondta.
Végül Valia elment érte, és beültette a kocsiba és a Kék nevet adta neki. Kék később ideiglenes otthonba került, de még mindig szüksége volt egy örök otthonra.
Eközben egy család gyászolta a terápiás kutyájának elvesztését, aki idősek otthonában nyújtott segítséget a demenciában és Alzheimer kórban szenvedőknek. De hamarosan a család meglát egy fotót Kékről, és beleszeret, később pedig örökbe fogadja.
“Három hónappal ezelőtt a tengerparton sétált, és felajánlotta a segítségét, de senki sem akarta” – mondta Folkerts, Kék gazdája– “Most tárt karokkal fogadják, igazi kincsként gondolnak rá.”