Jessie Tussing, a Heartland Humane Society koordinátora hosszú ideje tartó, rászoruló állatok mentésével kapcsolatos munkája során sok szokatlan mentőakcióval találkozott. Ez az egy azonban tényleg csúcsot döntött.
Egy péntek este Jessie-t felhívták, hogy egy csapat kiskutya van elhagyatva egy pajta alatt. Habozás nélkül autóba pattant, és útnak indult, hogy megmentse a kiskutyákat.
A helyszínre érkezve Jessie és két tizenéves lánya nem vesztegették az időt, és azonnal nekiláttak a kölykök felkutatásának.
Egy zseblámpát használva vezetőként bementek a régi pajtába, és minden résen és hasadékban kutatni kezdtek. A háztulajdonos engedélyével eltávolították az egyik padlódeszkát, és lám, megtalálták a kölyköket.
Amikor Jessie elvitte a kölyköket egy biztonságos helyre, a napfényre, észrevette, hogy valami különös van ezekkel a kölykökkel.
„Végigfutott az agyamon, hogy felidézzem, milyen fajtájú kölyökkutyának van ilyen színe. Eltartott egy percig, mire tényleg rájöttem, hogy mit látok” – mondta Jessie.
Elkezdte végigfutni a listát azokról a fajokról, amelyekről tudta, hogy a környéken élnek, és miután a rókát és a mosómedvét kizárták, rákeresett a prérifarkas kölyökkutyákra, és azt mondta: „Ó, Istenem, anya!”.ya
Ez nem egy szokatlan kutyafajta volt; ez egy falkányi prérifarkas bébi volt!
Miután beszélt néhány szakértővel, és tájékozódott a helyi vadvédelmi központ prérifarkasokkal kapcsolatos politikájáról, Jessie úgy döntött, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha a kicsiket visszatennék oda, ahol találták őket.
Azt is észrevette, hogy tele van a hasuk, ami azt jelenti, hogy az anya nemrég etette őket, és a közelben lehet.
Óvatosan visszatették őket, és tájékoztatták a háztulajdonost az új lakókról.
A háztulajdonos nagyon megértő volt, és úgy döntött, hogy békén hagyja a kis családot, amíg nem találnak nekik új otthont… valahol a vadonban, ahová tartoznak.