Emma kétségbeesett, miután őt és kölykeit a vasúti sínek közelében dobták ki. Az összetört szívű kutyus nem talált élelmet a kölykeinek, akik egy kartondobozban sírtak.
Az alultáplált kölykök tele voltak kullancsokkal és bolhákkal, emiatt kezdtek kifogyni az erejükből. Szerencsére valaki értesítette az állatmentőket, akik rögtön elindultak.
Emma szomorú szemekkel nézett az állatmentőkre. Bár tudatában volt annak, hogy a kicsinyeinek segítségre van szüksége, a félelme sokkal erősebb volt és meg akarta őket védeni. Emma és a kicsinyei is rendkívül soványak voltak. A kölykök bőre ráncos volt, és hiányzott bundájuk egy része.
Miután rájött, hogy az állatmentők a kölykei egyetlen reménye, az anyakutya úgy döntött, elfogadja a segítségüket.
Miután a kölykök elkezdtek enni, a kicsik gondozói reménykedtek abban, hogy felépülnek, de sajnos két kölyök életét nem tudták megmenteni.
Mind az állatorvosi csapat, mind az állatmentők megkönnyebbültek, amikor az anya és fia jobban kezdte érezni magát. Amikor Emma és kölyke, Milu jobban lett, egy menhelyre költöztek.
Emma imád a fiával, Miluval és a többi menhelyi kutyával játszani. A kedves anyakutyának sikerült maga mögött hagynia szomorú múltját, és a jövőjére koncentrálnia. Milu is visszanyerte teljes egészségét. A bundája visszanőtt, és boldog és imádnivaló kölyökké vált. Reméljük, hamarosan örök otthonra találnak!
