A szomszédok azért hívták a rendőrséget, mert azt hitték, egy problémás tinédzser bujkál egy elhagyatott házban. Amikor azonban a rendőrök betörtek az épületbe, egészen más fogadta őket, mint amire számítottak.
A louisianai környék lakói többször is látták, hogy egy fiú bemegy egy bedeszkázott, elhagyott házba. Amikor egy nap sűrű füst szállt fel az ablakokból, biztosak voltak benne, hogy drogtanyára bukkantak, ezért azonnal értesítették a hatóságokat.
A helyszínre érkező rendőrök rajtaütésre készültek, de amikor benyitottak a hátsó szobába, nem bűnözőket találtak.
Ehelyett egy rémült, 16 éves fiút és egy idős, legyengült kutyát láttak, akik egy apró tűz fölött próbáltak valami szerény ételt készíteni.
A rendőrök biztosították a helyszínt, majd megkérdezték a fiút, bujkál-e még valaki a házban.
– Csak én vagyok… és apukám kutyája – válaszolta remegő hangon.
Ahogy kivezették az épületből, a fiú sírva fakadt. Folyamatosan bocsánatot kért, amiért jogtalanul tartózkodott a házban, majd elmesélte, hogy egyszerűen nincs hová mennie.
Nemrég elveszítette mindkét szülőjét, nem maradt egyetlen rokona sem, aki befogadta volna. Édesapja hűséges kutyáját sem akarta magára hagyni, ezért ketten együtt próbáltak túlélni az utcán. Bár a fiú talált egy részmunkaidős állást, a fizetése csak arra volt elég, hogy valahogy enni tudjanak.
A történet mélyen megérintette az egyik intézkedő rendőrt. Nem volt szíve megbüntetni a fiút, és azt sem akarta, hogy a gyászoló kamasz nevelőotthonba, a kutya pedig menhelyre kerüljön.
Ahelyett, hogy letartóztatta volna a fiút, hazavitte őt és a kutyát. Hónapokig tartó jogi eljárások után hivatalosan is örökbe fogadta a 16 éves fiatalt, és végre valódi otthont adott neki, valamint édesapja hűséges kutyájának.