A Fülöp-szigeteken, Pampanga tartományban élt egy kedves és gondoskodó tanár, Carmelito Marcelo. A Mabalacat City College-ban Maestro Marcelo minden nap az osztálytermekben zsúfolt fiatalok oktatásának szentelte az életé-t. De volt egy másik különleges lény is, aki elrabolta a szívét: egy Buboy nevű kóbor kutya.
Négy évvel korábban Marcelo észrevette, hogy Buboy egyedül reszketett az út szélén. Elfoglaltsága ellenére úgy döntött, hogy gondoskodik róla. Marcelo menedéket kínált neki az irodájában, meleg ételt, és mindenekelőtt szeretetet. Idővel Buboy szerető és hűséges társ lett a professzor mellett, miközben tanított. Buboy minden nap elkísérte a tanárt az iskolába, a diákok pedig imádták a kutyát.
Sajnos a tanár egy nap szívrohamot kapott és elhunyt. Buboy egésznap kereste őt az iskolában, de hiába várt rá, nem jött el. A diákok megsajnálták a kutyát, aki napok óta csak a férfit kereste, ezért úgy döntöttek, hogy elviszik a temetésre, remélve, hogy így megérti, hogy kedvenc tanára már soha többé nem tér vissza az iskolába. Buboy a temetésen végleg elbúcsúzhatott a megmentőjétől.
