A kenguruk általában nem szeretnek emberekkel érintkezni, tartják a távolságot, hisz köztudott, hogy nem háziasított állatok. A társaságot nagyon kedvelik, falkákban szeretnek élni, azonban az emberekhez nem viszonyulnak jól. Ám Archie, az Ausztráliában élő kenguru teljesen másképp gondolt az emberekre.
Egy nőt, Teesh Foyt értesítettek egy veszélyben lévő állatról, aki a forgalmas út szélén bolyongott. A nő azonnal odasietett, majd hamar rátalált a bajban lévő kengurura.
A kenguru az anyja után sírt, és úgy tűnt, hogy ő már nem fog érte visszajönni. Teesh és férje ezekután mindent elkövetett, hogy elkapják a kis kengurut. Egy ponyvát készítettek erre a célra, azonban így is nehéznek sikeredett ez az akció. A kenguru először megrémült, majd egy gyümölcsösbe menekült. Egy idő után azonban óvatosan, de visszatért a két emberhez. Valamilyen oknál fogva bízni kezdett bennük, így Teesh és férje sikeresen elkapta Archiet.
Tíz napig éltek együtt, majd egy menhelyre került, ahol a legjobb módon tudnak róla gondoskodni. Archie nagyon hálás volt megmentőjének, amit rengeteg öleléssel fejezett ki. Archie-nak semmi másra nem volt szüksége, csak hogy leküzdje az elhagyatottság traumáját, hogy újra boldog legyen. A lehető legtöbb szeretettel, törődéssel és odafigyeléssel látták el őt, így amikor szabadon engedik, biztosan boldog lesz a vadonban.
