A férfi megijed, mikor a “harci” kutya kisbabája felé szalad. De az a pillanat mindent megváltoztat!

Minden embernek vannak előítéletei másokkal szemben, úgy mint Greg Heynen-nek a felesége kutyájával szemben. De a történet jól bebizonyítja, hogy az előítéletek pár perc alatt is megváltozhatnak.

Íme a történet, amit Greg mesélt:

“Amikor megismerkedtem a feleségemmel, neki és nekem is volt kutyám. Az ő kutyáját Zack-nek hívták, aki egy pitbull és labrador keverék volt. Már az első perctől kezdve gyűlölt engem, és én sem szerettem őt a fajtája miatt. Nekem is voltak előítéleteim a pitbullokkal szemben. Miután kiderül, hogy gyermekünk lesz, mondtam a páromnak, hogy ha a kutya egy csepp agressziót is mutat, azonnal meg kell szabadulnunk tőle.

Mikor a kislányunk világra jött, megszagoltattuk őt a két kutyussal és mindketten nagyon örültek neki. Boldogan csóválták a farkukat és megnyalogatták a kicsi arcát. Zack-et azonban odébb húztam, mert egy kicsit túlzásba esett a nyalogatással.

Később azonban a kislányom védelmezőjévé vált, minden egyes alkalommal, amikor a lányom a takaróján feküdt, Zack mindig rátette a mancsát.

A férfi megijed, mikor a “harci” kutya kisbabája felé szalad

Zack nagyon szerette a kisbabánkat, és amikor nagyobb lett, mindig felkísérte őt az emeletre, amikor aludni ment. Az egész éjszakát mellette töltötte és együtt aludtak a szobában. A kutya pontosan tudta mikor jött el az ideje az alvásnak, és a lépcső aljában várta a lányomat.

De elkövetkezett életünk legszörnyűbb napja, amikor Zack ételmérgezést kapott. Valami mérgező bogyót ehetett séta közben. Kedvencünk a konyhában feküdt, mozdulatlanul, kislányunk pedig végső búcsút vett tőle. Nekünk pedig majd megszakadt a szívünk.

Ezen az estén a kicsi megint aludni ment, de Zack nem tartott vele. Az előző öt évben minden nap felkísérte őt a szobájába, de ma ez nem történt meg. Kislányunk csak ijedve nézett ránk a lépcsőről. Abban a pillanatban a másik kutyánk felpattant. Sam is imádta a lányunkat, de mindig is Zack volt a falkavezér. Sam odament hozzá, és feltette a mancsát az első lépcsőfokra. Ezek után ő volt az aki a következő hat évben felkísérte őt a lépcsőn.”

Ez a történet jól bebizonyítja, hogy nem szabad egy kutyát megítélni a fajtája alapján. Sokan tarták agresszív fajtának a pitbullt, pedig ők egyáltalán nem ártalmasak. Minden csak nevelés kérdése.

Ha megfelelő bánásmódban részesül, akkor bizony ők is kezesbárányok. Soha nem szabad alábecsülnünk őket, mert rengeteg szeretetet tudnak adni!


Mi a véleményed?

Még több olvasnivaló