A szomszédok egy kóbor kölyökkutya jelenlétét észlelték, aki nyakörv nélkül bolyongott az utcákon. Egy állatbarát házaspár úgy döntött, hogy videóra veszi a kísérleteiket (egy év leforgása alatt), hogy elnyerjék az állat bizalmát.
Egyáltalán nem volt könnyű, sőt; a kutya rendkívül óvatosnak, bizalmatlannak mutatta magát, időnként félt az emberektől. Senki sem ismerte a múltját, de Marla és Joe egy napra sem adták fel, és mindvégig próbálkoztak a Scooby névre keresztelt kutya bizalmába férkőzni.
Eltelt az ősz és beköszöntött a tél, a szezonális hideggel és a szokásos hóval; pontosan ez volt az az évszak, amikor a pár aggodalmaskodott a legjobban.
Teltek-múltak a napok, Marla vagy Joe mindig megpróbált kimenni a kamerával a kezében, és hangosan kiabálták a kutya nevét. Sajnos a kutya még mindig félt, így semmit sem tehettek, végül a fordulópont a tavasz, a remény évszakának beköszöntével jött.
Egy reggel a házaspár kiment a szokásos sétájukra a háztömb körül, és a szokásos kísérlet során, hogy előcsalogassák a kiskutyát, aki végül reagált a hívásra. Scooby boldogabbnak tűnt, mint valaha, és sokkal közelebb merészkedett, mint máskor.
Egy egész év próbálkozás után a kiskutya úgy döntött, hogy teljesen megbízik azokban az emberekben, akik végül befogadták őt. Meghatározó volt a találkozás a másik, Sámson nevű kutyával, mert teljesen felnyitotta Scooby szívét.
Az első állatorvosi vizsgálat megállapította, hogy a kutya kitűnő, ha nem tökéletes egészségnek örvend. A dolgok a mai napig nem változtak, és Scooby otthon élvezi az életét, egy csodálatos kistestvérrel és tökéletes gazdákkal.