Ez a történet jól bebizonyítja, hogy a kutyákban is lapul annyi érzelem, mint az emberekben. Az alábbi eset tavasszal történt. A Sadie nevű kutyus 13 év után elvesztette szeretett gazdáját, aki szívinfarktusban halt meg.
A család, a rokonok és barátok együtt gyászoltak, ugyanúgy mint Sadie. A temetés előtt tíz nappal a kutyus képtelen volt enni és nem akart egyedül aludni, mondta az özvegy.
Amikor elérkezett a temetés napja, a kutyus a családdal tartott a kápolnába, hiszen ő is családtagnak számított.
A temetkezési vállalkozó így írta le:
“A kutya ugyan olyan fontos, mint a férj vagy feleség, vagy a gyermekek. Ezért is volt fontos, hogy beengedjük őt is a kápolnába. Amikor Sadie odaballagott a koporsóhoz, szinte érezni lehetett a gyászolók fájdalmát. A kutyus feltette a mancsát és végső búcsút vett gazdájától. Egyetlen szem sem maradt szárazon a teremben, hihetetlen és megható pillanat volt ez mindenki számára.”
Nagyon szép gesztus volt ez a temetkezési vállalattól.Így Sadie is elkísérhette gazdáját a végső útjára.