Kobold családja összetörte a szívét, amikor elköltöztek, és hátrahagyták őt. Ő csak egy kiskutya volt, akinek végtelen szeretetre volt szüksége, de ehelyett magányt és elhagyatottságot kellett elviselnie.
Miután megtapasztalta a családja árulását, Kobold már nem bízott az emberekben, és nem hitt abban, hogy valaha is megtapasztalja a boldogságot.
A hűséges kutya egy elhagyatott ház sarkában kuporgott, amely valaha az otthona volt. A szemei könnyesek voltak és tele félelemmel.
Amikor az állatmentők megtalálták Koboldot, megszakadt szívük. A kiskutya a ház sarkában ült összegörnyedve, lehajtott fejjel, riadt arckifejezéssel.
Miután észrevette, hogy a mentőcsapat belép a házba, a kutyus védekezni kezdett, és ugatni kezdte őket. Megetették, majd ét órával később a megmentőknek végül sikerült becsalogatniuk egy ládába.
Hazavitték, és próbálták megnyugtatni. Hogy időt adjanak neki, a fürdőszobában készítettek neki egy ágyat. A kiskutya nem volt egyedül. Egy, a fürdőszobában lévő nyúlketrecben élő angóra cica hívta fel magára a figyelmét.
Kobold nagyon félt és a mosdókagyló alá bújt el. Azonban észrevették, hogy nem tudja levenni a cicáról a szemét. Kivették a cicát, és bemutatták Koboldnak. Ekkor csóválni kezdte a farkát és összebújt a cicával.
Ahogy Kobold egyre több időt töltött a cicával, kötődésük egyre erősebbé vált. Élvezték a játékot és az összebújást. Tíz nappal a megmentése után Kobold félelme az emberektől teljesen eltűnt. Játékos és boldog kölyökké fejlődött.
A szeretet, amit a kiskutya kapott megmentőitől és a cicától, meggyógyította összetört szívét. Reméljük, hogy hamarosan örök otthonra is talál!
