Maggie éveken keresztül egy poros udvaron élt, magányosan. Egy rozoga fadobozban élt, amit az otthonának tekintett. Rengeteg bolha lepte el a testét, amitől nagyon szenvedett. Még játszani és futkározni sem tudott, ugyanis egy rövid kötéllel volt megkötve.
Ennek ellenére Maggie mindvégig nagyon kedves, nagylelkű kutya maradt. Amikor az állatmentők elmentek érte, nagyon megdöbbentek, hogy mennyire közvetlenül viselkedik velük, és hogy ennyire megbízik bennük. Nagyon szerette az embereket, mindig a farkát csóválta az örömtől.
A kedves, idős kutyát elvitték a menhelyre, ahova nagyon hamar beilleszkedett. A menhelyen pedig megkapta a szükséges kezeléseket és egy gyógyfürdőt a bolhák ellen. Ahogy egyre jobban erősödött, úgy kívülről is egyre boldogabbnak tűnt.
Szerencsére egy állatbarát nő meglátta Maggiet a menhely oldalán, és rögtön beleszeretett.
Az a kutya, akinek egykor nem volt kivel játszania, most imád játszani és sétálni. Bár kezdetben ideges volt, amikor más kutyákkal találkozott, de azóta magabiztossá vált, és képes megőrizni a hidegvérét. Szeret a családja ölében bújni, simogatásért könyörögni.
“Nem hittem volna, hogy még egy kutyát szerethetek, miután elhunyt a 13 éves labradorom.” – mondta Maggie újdonsült gazdija. “De teljesen szerelmesek vagyunk ebbe a lányba, és el sem tudjuk képzelni nélküle az életünket.”