Betsy egyike volt azoknak a kóbor kutyáknak, akik arra vágytak, hogy szeretve érezzék magukat. Miután egy nap megsérült, tudta, hogy az emberek segítségét kell kérnie. Ahogy sétált a környéken, a szíve egy olyan család küszöbére vezette, akiket még soha nem látott.
Fáradtan és sérülten kuporgott a házuk előtt, remélve, hogy segíteni fognak neki.
Amikor April és Joe Sullivan kinyitotta a bejárati ajtót, meglepődve látták, hogy egy fekete kutya fekszik a verandán. Az első dolog, ami feltűnt nekik, az a szomorú tekintet volt a szemében. Sullivanék megsimogatták a kutyát, és megpróbálták felvidítani. Megszakadt a szívük, amikor rájöttek, hogy a kutyus megsérült, és képtelen volt járni.
A házaspár unokája is ott volt. Az unokájuk szíve elolvadt, miután látta, hogy Betsy kedveli őt. Elbűvölte a bájos kutyus, és nem tudta megállni, hogy ne nézze.
Miután Betsy teljes körű állatorvosi vizsgálaton esett át, az állatorvos közölte a Sullivan családdal, hogy idegkárosodása van, és hogy sok gondozásra lesz szüksége.
A szeretetre méltó kutyus ellopta April szívét, és a házaspár úgy döntött, hogy Betsy örökre az otthonukban marad. Joe bevallotta, hogy mióta csak meglátta Betsyt, meg akarta tartani. Csak a módját kereste, hogyan tudná ezt megvalósítani.
A család többi kutyája általában nem jön ki jól más kutyusokkal, de Betsyt befogadták a falkájukba. A családja kiváló gondoskodásának köszönhetően Betsy felépült. Képes egyedül felmenni és lemenni a lépcsőn.
A Sullivan család izgatottan látta, hogy Betsy egy boldog, az életet szerető kutyussá változott.