A terhes nőnek azt javasolták, hogy szabaduljon meg a kutyájától – végül ő mentette meg a kisbabáját

Bluterék nemrég értesültek arról, hogy néhány hónapon belül kisbabájuk születik, aki teljessé teszi családjukat. Velük lakott a házban Keola, egy gyönyörű kutya, aki igazi őrangyalnak bizonyult számára és a méhében hordott baba számára is.

A házaspár barátai azt tanácsolták, hogy adják be Keolát a menhelyre, még a baba érkezése előtt, de ők erről hallani sem akartak. És ez életük legbölcsebb döntésének bizonyult. Egy nap Keola követni kezdte gazdáját mindenhova, megérintette a szájával és a mancsával, nyüszített és ugatott.

Mrs. Blutter nem értette, mi a baj azzal, hogy Keola továbbra is őt nézi, anélkül, hogy akár egy pillanatra is szem elől tévesztette volna. Amikor látta, hogy a kutya mindenhová követi, és továbbra is nyafogott és ugatott, aggódni kezdett.

A biztonság kedvéért úgy döntött, bemegy a kórházba, és kérte az orvosától, hogy hozzák előre a nőgyógyászati ​​vizsgálatot, amelyet néhány nappal későbbre terveztek. Amint megérkezett a kórházba, Alhanna Butler elájult. Az orvosok intenzív osztályra szállították.

Az orvosok, akik megvizsgálták, azt mondták, ha nem került volna kórházba, néhány órával később meghalt volna. Alhanna napok óta súlyos hátfájástól szenvedett, de nem aggódott túlságosan, mert azt hitte, hogy ez a terhesség velejárója. Valójában egy nagyon súlyos vesefertőzésről volt szó, amely súlyosan veszélyeztette a nő és a méhében hordozott gyermek életét. Szerencsére a kórházban az orvosok időben közbeléptek, és megmentették őt és a babát (Lincolnt).

Alhanna elmondta, hogy már így is nagyon szerette Keolát, de mivel rendkívüli ösztöneivel mentette meg az életét, a család teljes jogú tagjának és egy igazi őrangyalnak tekinti.