Michelle szereti az állatokat és mindig segít a kis ártatlan lényeken, amikor szükségük van rá. Így amikor Lucille, a mentett csivava megérkezett hozzá, az ideiglenes gazdi úgy döntött, hogy segít a rémült kutyának, aki fél az emberi interakciótól.
Lucille félt Michelle-től, amikor megérkezett nevelőotthonába. A kutya megugatta az újdonsült gazdiját, valahányszor a kennel közelébe ért. A kedves nő azonban nem olyan volt, aki ilyen könnyen meghátrált.
Lassan kezdte magára vonni a figyelmét, és megpróbálta kiszedni a kennelből. Michelle tudta, hogy a kicsi kezd megbízni benne, így hát egy szép napon kivette Lucille-t a kennelből, hogy ki tudjon jönni a komfortzónájából, de a kutyus ezzel nem volt megelégedve.
Lucille nem volt agresszív természetű kutya, de a gazdájára rontott, mert félt tőle. A nevelőmama azonban azt akarta, hogy a kutyus ne féljen tőle.
A nevelőanya tudta, hogy Lucille-nak kapcsolatba kell lépnie vele. Így Michelle rutint alakított ki Lucillenak. Minden nap játszott vele és egy nap, miközben játszottak, a kicsi megfordult, miközben megpróbált kiszabadulni gazdája karjai közül.
Aztán hirtelen Lucille megdermedt Michelle karjaiban, amikor éppen most fedezte fel, milyen is a hasdörzsölés, és hamar megszerette. Michelle folyamatosan simogatta a hasát, a kiskutya pedig megnyugodott.
Michelle gyorsan megtanulta, hogy kutyája szereti a hasdörzsölést. Lucille már nem volt az a vad, rémült kutya. Sétálni ment gazdája többi kutyájával és ettől a kutyus sokkal magabiztosabb lett, mivel a kutyatestvérei támogatták. Boldog volt, hogy a nevelőcsaládjánál maradt, várva, hogy örökbe fogadják.