Egy menhelyen élő kiskutya örökbefogadása vitathatatlanul a szeretet egyik legnagyobb gesztusa, amely sokkal jobb lenne, ha minden ember csinálná. Ám amikor egy idős kutyával tesszük ugyanezt, az az együttérzés felbecsülhetetlen lépése.
Kathryn LaRoche-nak volt egy macskája, akit 20 év után el kellett engednie. Nehéz időszak volt ez számára, és nem akart még örökbe fogadni egy állatot, azonban mégis elkezdte böngészni egy állatmenhely oldalát, ahol egy idős kutyára, Sonnyra talált és hamar meggondolta magát.
Sonny egy 16 éves kutya, akit az utcáról mentettek ki. Bár volt mikrochipje, a gazdáját még sem sikerült megtalálni. A menhelyen ő volt a legidősebb kutya, aki alig várta, hogy valaki megszeresse. Kathryn azonnal beleszeretett Sonny-ba és mivel sejtette, hogy idős kora miatt nem sok iránta az érdeklődés, ezért úgy döntött, hogy meglátogatja a menhelyen, hogy jobban megismerje.
Kathryn ahogy meglátta a menhelyen Sonnyt, rögtön tudta, hogy haza fog vele menni. A nő végül kitöltötte a szükséges papirokat és el indult haza új kutyusával. Sonny egész idő alatt figyelt rá és csak mosolygott. Amikor beültek a kocsiba, a kutya még mindig nem bírta abbahagyni a mosolygást, ez pedig annyira meghatotta a nőt, hogy sírva fakadt.
Már az első éjszaka együtt aludtak, elválaszthatatlan barátok lettek. Kathryn imád Sonnyval lenni, ő pedig nagyon megszerette a mostani életét, és minden alkalommal izgatottan indulnak sétálni is.
Kathryn élete jobbra fordult, mióta Sonny hazament vele, annyi magányos nap után mostanra ő és idősebb kutyája is mindig számíthatnak egymásra.